Candida diéta, a nagy kamuterápia

Fáradékonyság, gyengeség, szédülés, hízás, fogyás, hasmenés, székrekedés, nőgyógyászati gyulladás, egyéb gyulladás, hasfájás, hátfájás, látásromlás, étvágyromlás, falánkság, meddőség, álmatlanság, sok ellentmondásos, megfoghatatlan tünet, hozzávetőlegesen tehát minden, ami rossz. Magunkra ismerünk? Állítólag van magyarázat.

Minimum ez a tünetek és kórállapotok sora, amivel internetes ismeretek szerint a hajmeresztő Candida túlszaporodásos betegség összefüggésbe hozható. 

Ezek szerint nem az értéktelen élelmiszerek, az össze-vissza táplálkozás, a hajtás, a stresszes, mozgásszegény, teljesítmény orientált, kizsákmányoló életmód, a sporttevékenységek mellőzése és a minőségi pihenés teljes hiánya az általános rosszullét eredete, hanem a Candida túlszaporodás. Jó lesz ez a magyarázat, ugye? 

Meglepő méretű tömegek Candida diétáznak, soványodnak és sorvadnak erőtlenségig, de a minimum hónapokon át tartó sanyargatás, eléhezés mellett egyre rosszabb az általános állapot, nem jön a várva várt újjászületés. "Először rosszabb lesz, de ki kell tartani, nem szabad feladni" - mondják a diéta tejesztői és hívei. De minden rendben van ezzel? 

Hol vannak a tudományos eredmények?

Az igazság sajnos az, hogy az elméletet nem igazolják tudományos eredmények, mert nincsenek tudományos eredmények. A Candida álbetegség elméletének alapjait 1986-ban Dr. William Crook indította útjára a "The Yeast Connection" c. könyvével. Írásában Dr. Crook kifejti, hogy az ún. szisztémás candidiasis, vagy Candida hiperszenzitivitás hozható összefüggésbe számos non-specifikus tünettel, autoimmun vagy allergiás betegséggel. Követők akadtak, akik tovább göngyölítették az elméletet, megállapították, hogy a populáció több, mint 90%-a Candida fertőzött, és komoly szélsőségekig jutottak azzal a meggyőződéssel, hogy "a rosszindulatú daganat valójában maga is gomba, a csendes gyilkos, a Candida túlszaporodásának felerősödött formája" (Dr. Tullio Simoncini). Tekintve, hogy a Candida hiperszenzitivitásnak és következményeinek elmélete nem bővelkedett kézzel fogható bizonyítékokban, lassan tudományos szervezetek is megmomzdultak az ügyben, és állást foglaltak amellett, hogy az alapelv spekulatív és bizonyítatlan, az arra alapuló kezelési eljárások pedig potenciálisan veszélyesek (American Academy of Allergy, Asthma and Immunology). 

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is több oldalas, közérthető hírlevelet szentelt a témának 2013 szeptemberében, melyben az egészséges, bélflórát támogató, túlfinomított élelmiszerektől mentes táplálkozás fontosságára hívja fel a figyelmet és óva int a különböző diétás szélsőségektől, melyek a Candida kipuszítását céloznák. Kihangsúlyozza, hogy egy dietetikai szakember által összeállított, életmódváltást segítő egészséges étrend, ami a normál flóra éltekörülményeit gazdagítja, jólétet és jó közérzetet biztosít a diétázónak, akin csak pozitív testi és lelki változás figyelhető meg - ugyanez nem mondható el a jólmenő Candida diétákról.

Akkor most népbetegség a Candida? 

Nem, a Candida nem népbetegség, így nincs szükség a különböző káros módszerekkel történő népgyógyításra. A Candida néven emlegetett Candida albicans egy az emberi szervezetben teljesen egészséges és természetes körülmények között is jelen lévő, úgynevezett kolonizáló, hordozott gomba, ami immunológiai egyensúlyban lévő szervezetben semmilyen betegség okozására nem képes, tünetmnetes az együttélés. A gombák csíraszámát, szaporodását a belekben, a bőrön és a nyálkahártyákon nagy mennyiségben élő "jótékony baktériumok", a szervezet mikrobióta normál flórájának tagjai különböző anyagcseretermékekkel tartják kordában, melyek az immunrendszert arra sarkallják, hogy gomba ellenes védőanyagokat állítsanak elő. Tehát a jótékony baktériumaink pusztán létezésükkel és táplálkozásukkal, anagcseréjükkel szolgálják a szervezetünk és a gombák között fennálló egyensúlyt (T. Zelante). Ez a magyarázata a széles spektrumú antibiotikum kezelések mellékhatásaként gyakran jelentkező szájüregi vagy hüvelyi gombás fertőzések kialakulásnak: a jó baktériumok száma csökken, az immunrendszer kevesebb védő anyagot termel, így a gombák száma nő.  Ilyen esetben azonban egy egyszerű, enyhe lokális gomba ellenes kezelés is elegendő ahhoz, hogy az egyensúly a helyére billenjen. A probiotikumok szerepe is itt kapcsolódik a történetbe, hiszen a jótékony baktériumok számát támogatva, szaporítva szintén az egyensúly érdekében cselekszünk. 

Valódi betegségek 

Az immunrendszer két szintű védelmet épített ki a gombák elleni védekezés szolgálatára: bizonyos részei a testfelszínt, a bőrfelszínt, a nyálkahártyákat és a körmöket védik, egy másik védelmi rendszer pedig a belső szervek és az érpálya épségét óvja, megakadályozva az invazív gomba fertőzések kialakulását. 

Számos genetikailag meghatározott elsődleges immunhiány betegséget ismerünk, melyek az immunrendszer említett részeinek károsodásából kifolyólag képtelenné teszik a szervezetet a gombák elleni védekezésre, ennek következtében felszíni vagy mély - invazív candidiasis alakulhat ki, melynek kifejezett, látványos, azon túl laboratóriumi eredményekkel alátámasztható jeleit ismerjük - ezeket a betegeket azonban garantáltan nem óvja meg a Candida diéta a súlyos, sok esetben halálos szövődményektől, melyek komoly gyógyszeres kezelés hiányában elkerülhetetlenek.

A genetikai betegségeken túl úgynevezett másodlagosan kialakult immunhiány állapotok is léteznek, melyek legismertebb példája a szerzett immunhiányos tünetegyüttes (AIDS). Emellett rosszindulatú betegségek, anyagcsere kórállapotok, hormomális változások, autoimmun betegségek vagy daganatok immunrendszert gyengítő kezelése mind hasonló mechanizmusokkal befolyásolják a gomba ellenes védekezési funkciók működését, következésképpen enyhébb-súlyosabb gombafertőzések alakulnak ki mellékhatáskét, melyek szintén megelőzést vagy kezelést igényelnek, nem oldódnak meg az étrendi szokások megváltozásától. 

Sok bizonytalan eredetű, gyakran megfoghatatlan tünet és panasz

A köznyelvben népszerű "Candida túlszaporodással" kapcsolatban alapvető gond, hogy a tünetek és a gomba összefüggésének igazolása igen problémás: ezek a tünetek általában valójában sok más betegség résztünetei, számosnak közülük leginkább pszichoszomatikus eredete valószínű, kevés az objektív, szemmel látható vagy lelettel igazolható eltérés, az érintettek mégis kézzel-lábbal ragaszkodnak a Candida diagnózisához, ráadásul a tünetek egészen ellentmondásosak és szélsőségesek - bár ez látszólag jól magyarázható az alkati és egyedi sajátságokkal, mondván "minden szervezet másképp reagál". Laikusan hamar beleéli magát az érintett, kész a nemlétező betegség, Candidás vagyok. Jöhet a mindent megoldó Candida diéta. 

Hangsúlyozandó, hogy a tévesen összeállított, a szervezetet kiéheztető, annak saját fehérjéit és raktárait leépítő, kimerítő Candida diétás étrendek az immunrendszerre gyakorolt hatásaikat tekintve hasonló következményekkel bírnak, mint bármely fentebb említett senyvesztő betegség, tehát mindez a candidásság gyógyítását akkor sem szolgálhatná, ha a candidásság létezne. 

Dr. Sarkadi Adrien, infektológus