Hol jártál, báránykám? - a bárányhimlő és megtévesztő hólyagos társai
Gyors rápillantásra ugyanaz a hólyag...kicsit más testtájékon, kicsit más mintázattal, egyedül, vagy csoportosan, de ugyanaz a hólyag! De nézzük csak meg jobban!
Számos bőrtünettel járó fertőzés képes hólyagos-kiütéses jelenséget előidézni a bőrön és a nyálkahártyákon, sőt, olykor egy bizonyos kórokozó sem csak egyféle bőrpanaszt produkál, ami gyakran vezet bizonytalanságokhoz, végül téves diagnózisokhoz. A leggyakrabban emlegetett és közismert hólyagos bőrfertőzés, a bárányhimő bőrtünetei tipikusan a hajas fejbőrön és a fül mögött kezdődnek. Az első észleléskor már gyakran a hólyagot látja a szülő, ekkor tehát a bőrtünetek egy része már az úgynevezett macula-papula stádiumon túljutott, hólyagos vagy felszakadó és pörkösödő állapotban van, folyamatosan érkeznek azonban a következő hullámok és néhány napon belül mindenféle stádiumot egyszerre látunk a bőrön. A nyálkahártyákon is jelentkező laesiokat általában már fájdalmas aphta, hámhiány formájában észleljük pl. a szájüregben. A fertőzés lezajlása után a vírus néhány idegelemben megbújik és bizonyos külső környezeti illetve belső tényezők hatására egész más betegségképpel jelentkezik: az övsömör csak azon a testtájon, anatómiai régióban bújik elő, amelynek idegsejtjei, idegdúcai érintettek a vírushordozásban. Sok esetben csodálkozásra méltóan szinte egyenes vonallal elválasztva ér véget a bőrpír és a csoportos hólyagos bőrtünet az érintett ideg beidegzési területének határán; a jelenségből kifolyólag rendszerint a törzsön látható típusosan a névadó övszerű bőrjelenség. Szintén a herpesvírusok családjába tartozó kórokozó felel a leggyakrabban az ajkak szélén látható hólyagcsoport, az ajakherpes kialakulásáért, mely a fiatal szervezettel történő első érintkezéskor egész más jellegű "kiütést" okoz; a kisdedek hólyagos, aphtás szájnyálkahártya- és ínygyulladásának hátterében ugyanis a herpes simplex vírussal történő első találkozás áll. Hasonló szájnyálkahártya képpel téveszthet meg minket a Coxackie B vírus által okozott hólyagos szájbetegség is, azonban itt nagy gyakorisággal csatlakozik a szájtünetekhez a talpat és a tenyeret érintő fájdalmas, mélyről előbújó feszes hólyagszerű bőrkiütés (kéz-láb-száj betegség), ami enyhébb intenzitással és apróbb, kevésbé hólyagos jellegű elemekkel a végtagokra és az ajkakat övező régiókra, akár az egész arcra is terjedhet. A vírusfertőzések között kakukktojás a sorban a Staphylococcus aureus vagy Streptococcus pyogenes által okozott bakteriális bőrfertőzés, az ótvar, mely igen nagy fertőzőkészséggel terjedhet a gyermekek között. Ez esetben a diagnózist segíthetik a nagy számban előforduló gennyel telt hólyagok (pustulák) és a felszakadt hólyagok után maradt, hámfosztott területeket befedő aranysárgás pörkök. Ez utóbbi fertőzés gyakran komplikálja a zajló bárányhimlőt, a felülfertőződés során pedig nem ritka az extrém méretű (pl 20 Ft-os nagyságú) hólyagok jelentkezése sem (bullosus forma).