Mi várható az oltásellenesség erősödésétől?
Egy szóval: sok haláleset. A nyáj-hatás megszűnése, nem csak saját magunk, gyermekünk, de embertársaink veszélyeztetése. Olyan betegségek ismételt tombolása, melyeket a modern kor embere már csak feljegyzésekből ismer. 1980-ban a kanyaró világszerte 2,6 millió áldozatot követelt, akiknek nagy része 5 éven aluli gyermek volt. 1990-ben ez a szám 545 ezerre mérséklődött, 2014-ben 73 ezer volt, akiknek nagy aránya a fejlődő országokban élt. A felsorolt számok közötti különbség a közben bevezetett védőoltásnak volt köszönhető, melyről néhány év múlva felröppent a hír: higanytartalma miatt egészségkárosodást okoz. A kósza információ azóta természetesen mozgalmat indított, népes, többnyire természetesen nem hozzáértő egyénekből álló tábor hírdeti, hogy a védőoltás káros, és egészségesebb az a gyermek, akit nem oltanak. Lássuk, valóban egészségesebbek lennénk-e az alábbi betegségekkel:
Életünk első oltása, a BCG: Bacillus Calmette-Guérin vakcina, melyet a tuberkulózis megelőzésére szánnak. A gümőkórnak is nevezett TBC-t a Mycobacterium tuberculosis okozza, a betegség leggakrabban a tüdőt érinti, de gyakorlatilag az egész szervezetet képes megbetegíteni, szórodik a szervekben, megtámadja a központi idegrendszert is. 1901-ben Magyarország összes haláleseteinek 25%-át TBC okozta! Védőoltását elsőként 1921-ben alkalmazták, az oltóanyag szerepel a WHO által számontartott legfontosabb gyógyszerek listáján, évente több, mint 100 millió gyermek kapja meg.
Néhány héttel a BCG oltást követően újabb vakcinációban részesülünk: a sorban következő állomáson Diphteria, Pertussis, Tetanus, Haemophilus influenzae b és Pneumococcus ellen kapunk védettséget. A diphteria vagy torokgyík a Corynebacterium diphteriae baktérium által okozott megbetegedés. A fertőzés következtében szisztémás tünetek mellett a torokban erős, nehezen leválasztható hártya nő, mely vagy a hártya leválasztási, kiköhögési nehézségének, vagy leválás kapcsán a hártya belégzésének következtében fulladásos halálhoz vezet. 1923-ban vezették be a diphtéria elleni oltást, az elkövetkezendő években, a megbetegedések száma fokozatosan és megbízhatóan csökkent, a WHO becslései szerint 2010-ben csak az Egyesült Államokban legalább 40 millió esetet előzőtt meg a védőoltás.
A rohamszerűen, erőltetően, hányásig fokozódó köhögést, a légzésnehézség, zihálás, kimerültség miatt közben hallatott magas, ordító hangjáról nevezték szamárköhögésnek (Pertussis). A megbetegedett gyermekeknél a roham alatt gyorsan kialakuló kimerültségükben köhögési képtelenség, légzéskimaradás jellemző. Oltása 1940-ben jelent meg az oltási sorban, melynek következtében folyamatosan csökken a megbetegedés és halálozás aránya. Az 1990-ben jelentett 138 ezer halálesethez képest 2013-ból 61 ezer áldozatról tudunk világszerte. A megbetegedettek száma azonban még ma is évi 16 millió körül mozog, a fertőzöttek nagy része a fejlődő és a laza oltási fegyelmű országokban él.
A Clostridium tetani nevű baktérium által okozott kórkép a merevgörcs, vagy tetanus. A baktérium kedvező körülmények között azonnal aktiválódó, rendkívül ellenálló spóráival nap mint nap érintkezünk, melyek mindenhol megtalálhatók a környezetben lévő porba, talajban, kerti eszközökön. A spórát hordozó szennyeződés nyílt sebbe kerülését követően a spórából rövidese előbújik a kórokozó baktérium, mely észlelve a kedvező környezeti körülményeket, anyagcseréje működésbe lép, melynek termékeként halálos mérget termel. A toxin eljut az idegrendszerbe, ahol megtámadja és ellehetetleníti az idegek közötti kommunikációt, mely az izmok akaratlagos működéséhez és ellazulásához elengedhetetlenek. A folyamat következtében testünk izmai heteken át tartó oldhatatlan görcsrohamokat produkálnak, melyeket szájzár, táplálási, nyelési, légzési képtelenség követ. Halálozása a mai modern körülmények között is elérheti a 70%-ot!
Az IPV vakcina minden idők egyik legrettegetteb kórképe, a járványos gyermekbénulás megelőzésére szolgál. A poliovírus megtámadja a központi idegrendszert, melynek követeztében petyhüdt bénulás alakul ki, ami leggyakrabban az alsó végtagot érinti. A súlyos fertőzések 50%-ban lehet tartós szövődményre számítani, ezek fele általában súlyos, mozgásrehabilitáció ellenére is fennmaradó bénulás végtagtorzulással. Az oltási rendszernek köszönhetően 2001-ben a WHO polio-mentesnek nyilvánította az európai régiót.
A Hib oltás védettséget nyújt a Hemophilus által okozott agyhártyagyulladás és az intenzív ápolási körülmények között is nagy halálozású gégefő-gyulladás ellen, a pneumococcus vakcina beadása mindenek előtt a Streptococcus pneumoniae által okozott agyhártyagyulladás megelőzését célozza. És még csak a 2. hónapnál járunk!
A mikrobiológiai és epidemiológiai elvek szerint immunizálni olyan kórokozók ellen érdemes, melyek által okozott betegségek könnyű terjedésüknél fogva nagy populációkat érintenek, potenciálisan halálosak - így megelőzésük komoly következményektől óvja meg az egyént és a társadalmat -, de nem változékonyak, így az ellenük készített vakcina nagy eséllyel hatásos és tartós immunválaszt vált ki. A fekete himlő elleni, Jenner elvén alapuló vakcinációs kampány 1980-ban hivatalosan lezárult, és a szörnyű betegség egyike lett a két kórképnek, melyet a WHO világszerte felszámolt fertőző betegségként tart számon! Edward Jenner-t évszázadokon át ünnepelték, hiszen felismerte, hogy a tehénhimlővel érintkező fejőnők nem betegszenek meg a 40-80%-os halálozású fekete himlőben, ezzel megrakva a vakcináció alapját és felbecsülhetetlen értékkel gazdagítva a jövő nemzedékeit: vannak fertőző betegségek, melyek számunkra már nem léteznek.
Miért akarjuk elölről kezdeni?