Övsömör /Herpes zoster/ képekben

A köznyelvben övsömörnek hívott bőrtünet kialakulásáért a bárányhimlőt átvészelt egyének érző idegdúcaiban megbújó, az immunrendszert gyengítő folyamatok mellett (fertőzés, hormonális változás, fokozott terhelés, stressz, tűző napsütés, immunrendszert gyengítő gyógyszerek vagy alapbetegségek) reaktiválódó varicella-zoster vírus  felelős. Előrehaladott életkorban történő felbukkanása fel kell vesse rosszindulatú folyamat vagy hematológiai betegség gyanúját, gyermekekben általában a CD8+ centrális és effektor memória T lymphocyták éretlensége és csökkent aránya hajlamosít kialakulására bárányhimlő lezajlálást követően; azonban az édesanya terhesség alatt zajlott bárányhimlője után a kisdeden bárányhimlő átvészelése nélkül is jelenhet meg övsömör. Az betegség az "öv"sömör nevet az ép bőrtől szigorúan éles vonallal elválasztott, kizárólag a korábban látens fertőzésben érintett idegek lefutásának és ellátási területének megfelelően jelentkező bőrtünetről kapta, mely a törzsön gyakran valóban övszerű megjelenésű. Egyes testtájakon (pl. arcon) a bőrtünettel egyidejűleg az ideg mozgató funkciójának átmeneti károsodását is tapasztalhatjuk, mely megnyilvánulhat pl. a szemhéj csüngésében. Az övsömör leggyakoribb szövődménye - egyéb hólyagos bőrbetegségekhez hasonlóan - a felszakadt hólyagok után védtelenné vált bőrterület felülfertőződése a normál flóra gennykeltőivel. A zoster kialakulását égő, viszkető fonákérzések jelzik előre, ezt követően megjelennek a csoportos hólyagok és a közöttük elterülő haragosvörös, égő bőrjelenség. Szövődménymentes esetben a hólyagok felszakadását pörkképződés, majd heg nélküli gyógyulás követi. Arra hajlamos egyénekben az ajakherpeshez hasonlóan rövid időközökkel ismételten felléphet, ez esetben hatékony megelőző kezelés alkalmazható.