Terhesség és bárányhimlő: mit tegyek?

2018.07.09

Varicella-zoster vírus

A bárányhimlő vírusa nagy fertőzőképességű, cseppfertőzéssel terjedő kórokozó, a diagnózis a látványos tünetek alapján általában nem kérdéses. Gyermekbetegségként tartjuk számon, rendszerint a 9-10, de legkésőbb a 15 éves korig tartó időszakban lezajlik, egészséges immuntiású egyénben ezt követően élethosszig tartó védettség marad vissza. A populáció kisebb arányában egészen felnőtt, fertilis korig nem történik meg az átvészelés, a fiatal felnőttkorú valamint későbbi bárányhimlő esetekről azonban ismert, hogy nagy arányban fordul elő szövődmények kialakulása, így ilyen esetekben kiemelten fontos lehet a megelőző védőoltás szerepe. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelnünk azoknak a fiatal, fertilis korban lévő nőknek, valamint terhes kismamáknak, akik biztosan tudják, hogy korábban nem estek át bárányhimlőn, illetve akikről nem áll rendelkezésre korábbi megbízható információ. 

Terhességi szövődmények 

A bárányhimlő vírusával való találkozás különösen veszélyes a terhesség első harmadában, ugyanis a varicella-zoster vírus magzatkárosító hatása miatt a babában visszafordíthatatlan és maradandó fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki, melyek előfordulási gyakorisága becslések szerint 2%. Amennyiben az első harmadot követően zajlik le a fertőzés, a bébi édesanyjával együtt átvészeli azt, ilyen esetben a fejlődési rendellenességek esélye már sokkal kisebb, szülést követően pedig a varicella-zoster vírus által okozott másik kórkép, az övsömör kialakulása várható majd. Ismét kritikus időszakhoz érünk a szülés előtti néhány napban jelentkező bárányhimlő esetén, amikor is a vírus átadására még éppen van idő, azonban a vírusellenes védőanyagok átadására már nem kerül sor: ilyen esetben a szülést követően súlyos komplikációkkal járó, agresszíven zajló bárányhimlő alakulhat ki az éretlen immunrendszerrel rendelkező bébiben. A terhesség előrehaladtával a mama is veszélybe kerül, hiszen fokozatosan növekszik a tüdőszövet érintettségének kozkázata, ami súlyos koplikációkhoz vezethet.

"Babát szeretnék, de nem voltam bárányhimlős!"

Amennyiben felmerül az esélye annak, hogy a babát tervező hölgy korábban nem esett át bárányhimlőn, vagy édesanyja, családja elmondása szerint gyermekkorban nem zajlottak le a jól felismerhető, jellegzetes tünetek, és a szerológiai státusz bizonytalan, nincs kérdés! Szükség van annak tisztázására: Hogyan?

Vérvételt követően 5-8 nap alatt elkészül az eredmény, mely alapján rögtön láthatjuk, történt-e korábban bárányhimlővírus-fertőzés, van-e ellene védő anyag a szervezetben. 

Amennyiben átvészeltség igazolódik, nincs teendő. A tervezett terhesség alatt és azt követően néhány hónapig a kritikus időszakban az anyai védőanyagok biztosítják a baba védelmét. Később a mama és a család eldönthetik, védőoltással biztosítják-e a további védelmet babájuk számára, egyéb esetben 9-10 éves korig nagy valószínűséggel átesik a gyermek bárányhimlőn, ezt követően saját védőanyagai állnak rendelkezésre élethosszig.

Amennyiben ún. "szeronegatív státusz" igazolódik, biztosan tudhatjuk, hogy a leendő kismama szervezetében nem állnak rendelkezésre korábbi átvészeltségből származó védő ellenanyagok, tehát a tervezett terhességet jelentősen komplikálhatja egy esetleges bárányhimlő fertőzés. 

Ennek elkerülése érdekében élő, legyengített kórokozót tartalmazó védőoltás vehető igénybe: 2 oltás beadására van szükség, a második oltást az első után legalább 6 hét elteltével szükséges felvenni, további 4 hétig még legalább halasztandó a babatervezés, ezt követően azonban nincs akadálya a babavállalásnak, az esetleges varicella-szövődményeket pedig sikeresen elkerültük! 

"Terhesen lettem bárányhimlős!"

Sajnos bébivel a pocakban már késő védőoltáson gondolkodni, az élő gyengített kórokozó alkalmazása ugyanis terhesség alatt már nem jöhet szóba. Amennyiben a védetlen kismama bárányhimlőssel érintkezett, a vírus várható lappangási ideje alatt (12-14 nap) a terhesség bármely szakában szóba jöhet varicella-immunglobulin adása: ez esetben a szükséges védő ellenanyagokat mesterségesen juttatják a mama immunrendszerébe, azonban az eljárásnak épp az egyik legfontosabb tényezőre, a vírus magzatkárosító tulajdonságára gyakorlot hatása nem ismert. Emellett rendelkezésre áll a magzatot nem károsító, a terhesség alatt is alkalmazható herpesvírus-ellenes gyógyszer, ami azonban az első harmadban szintén fokozott óvatossággal alkalmazható.  

Tanácsok, javaslatok

A legfontosabb, hogy bizonytalan esetekben babavállalás előtt tisztázzuk a bárányhimlővel kapcsolatos "ügyeinket", előzményeinket, hiszen negatív státusz esetén néhány hét alatt védettségre tehetünk szert, ami sok aggódástól, bizonytalanságtól és szövődménytől kímél meg minket és babánkat, melyek egyébként az egész terhességet, és jó eséllyel az azt követő heteket is végigkísérik! 

Ha a terhesség előtti megelőző intézkedésekre nem került sor, lehetőség szerint kerüljük a terhesség alatti bárányhimlő-kontaktust. Amennyiben mégis kontaktus történik, mielőbb forduljunk orvoshoz, hogy még a tünetek kialakulása előtt legyen lehetőség cselekedni és megadni a szükséges védő ellenanyagokat. Ha a kontaktusról magáról nem tudtunk, tudomásunk szerint nem érintkeztünk bárányhimlős egyénnel, és már csak a hólyagos tünetek megjelenése veti fel a fertőzés gyanúját, a szövődmények elkerüléséhez további vírusellenes kezelés lehet segítségünkre, melynek szükségességét orvosunk ítélheti meg. 

Tehát jelen esetben is igaz az, hogy könnyebb, kényelmesebb és biztonságosabb az előrelátás és a biztos megelőzés!