Ha a fekete penész nem a falon nő...
A fehér gombafonalakat elfedő fekete spórákról elnevezett Apergillus niger az egyik leggyakrabban előforduló Aspergillus. Mondhatni általánosan megtalálható a környezetünkben, a talajban, erjedő avarban, növényi részeken, gyümölcsökön, de nem veti meg a párás, nedves beltéri viszonyokat sem, fekete telepeiről szinte tévedés nélkül azonosítható /az Apergillusok között további 14 hasonló megjelenésű faj különíthető el, melyeket gyakran együtt, gyűjtőnéven említenek fekete penészként/.
Több más Apergillusnál ugyan kevésbé veszélyes, de okkal jegyzett humán pathogén, belélegzett spórái a mennyiségtől függően immunszuprimált-, de akár egészséges immunrendszerű betegben is úgynevezett opportunista fertőzések forrásai lehetnek, de felelőssé tehetőek légúti allergiás, asthmás betegségekért is.
Az Aspergillus niger szerepe kiemelkedő a külsőfül fertőzéseiben, hiszen a terület gombás megbetegedései között az egyik gyakori kórokozóként tartjuk számon. Amellett, hogy potens toxinjai /mycotoxin, ochratoxin/ teratogének, karcinogének és neurotoxikusak /magzatkárosítóak, rákkeltő- és idegsejtkárosító hatásúak/, elhanyagolt, fel nem fedezett esetekben az Aspergillus által okozott ártatlan fekete fülváladékozás a dobhártyát is roncsoló, a belső fül szerkezetébe törő, visszafordíthatatlan károsodásokat okozó infekcióvá fejlődhet.
Betegünk a fültisztitó pálcával végzett tisztálkodás kapcsán, a fültisztító pálcát feketén elszínező, azt vattaszerű szálcsákkal bevovonó váladékozásként észlelte panaszát. A rendelőben történt mintavételt követően készült natív készítmény mikroszkópos képe /lásd fent/ az aspergillosis gyanút felvetette, a további mikrobiológiai vizsgálat pedig meg is erősítette.