Infektblog

A krónikus húgyúti fertőzés-gyulladás kezelésének eredményes új megközelítése I. - Dr. Stewart Bundrick


Dr. Stewart Bundrick Louisianai urológus, aki a krónikus húgyúti fertőzések vizsgálatára és kezelésére specializálódott. Megfigyelései szerint krónikus húgyúti panasz akkor alakul ki, ha a kórokozó baktériumok mélyen a hólyag falába ágyazódnak, vagy biofilm réteget hoznak létre, ami megvédi őket az antibiotikumok hatásaitól. Alkalmanként ezek a kórokozók kilépnek a védőrétegből, és a vizeletben úszva újabb hólyagterületekre jutnak el, ahol újabb falszegmentet fertőznek, ezáltal fenntartva a krónikus infekciót. Megfigyelése szerint ez az oka annak, hogy az akut fertőzésekre alkalmazott rövidtávú antibiotikum kezelések hatástalanok a fertőzés krónikussá válása és visszatérő jellege ellen. Ennek oka az, hogy az antibiotikumok nem hatolnak be megfelelő mértékben a hólyag falának sejtjeibe vagy a biofilm rétegbe, ezáltal a kórokozók túlélik az antibiotikum adást, így a fertőzés tovább, akár éveken, évtizedeken át fennmarad.

Dr. Bundrick elve az, hogy betegeit több hónapig, vagy akár 1 évig antibiotikum kezelés alatt tarja, hogy a hatóanyagok minden alkalommal képesek legyen elpusztítani a felszabaduló kórokozókat, emellett a hólyag fali hámsejtjei folyamatosan leválnak, újulnak, "vedlenek", és az alattuk keletkező új rétegek így már nem válnak érintetté a fertőzéssel szemben. Megfigyelései szerint 6-12 hónapig, esetenként hosszabb ideig tart, amíg a hólyag képes befejezni ezt a megújulási ciklust, amit az antibiotikum kezeléssel végig kísérve a betegséget gyógyítani van lehetőség.

Dr. Bundrick munkáját uro-onkológiai irányú érdeklődéssel kezdte meg, azonban 20 évvel ezelőtt egy tartós húgyúti gyulladásban szenvedő nőbeteggel történt találkozást követően érdeklődési területe a krónikus húgyúti fertőzések felé fordult. Elmondása szerint amikor először jelentkezett betege, húgyúti fertőzés tüneteivel, pozitív vizelettenyésztéssel, a szokásos rövid távú antibiotikum kezeléssel látta el a szakmai szabályoknak megfelelően. A beteg kezdetben jobban érezte magát, majd a kezelést követően tünetei fokozatosan visszatértek, ezért ismét megjelent a klinikán. Az ismételt tenyésztés ugyanazt a kórokozót mutatta ki, ezért Dr. Bundrick ekkor már 1 hónap, majd a beteg ismételt visszatérése után 3 hónap antibiotikum terápiát javasolt a visszatérő fájdalmas tünetekre. Bevallása szerint ez volt az első eset, amikor a folyamatosan kitenyésző azonos kórokozó és a visszatérő húgyúti fájdalmak mellett felmerült benne, hogy ez nem egy visszatérő, hanem egy krónikus állapot, amit a rövidebb antibiotikum kezelések során nem sikerül felszámolni. Mindezek alapján elvei szerint az interstíciális cisztitisznek diagnosztizált és kezelt tünetegyüttes valójában rosszul kivizsgált és kezelt húgyúti gyulladást takar. Kezelési protokollja az, hogy hosszú távú antibiotikum terápiát javasol azoknak a betegeknek, akik visszatérő, vagy folyamatosan fennálló húgyúti tüneteket tapasztalnak. A kezelési elvet molekuláris módszereken alapuló vizsgálatok elvégzésével (MicroGen DX DNS alapú kórokozó kimutatás), kórokozó kimutatással támasztja alá és erősíti meg, de pozitív eredmények hiányában a beteg tünetei határozzák meg a kezelés indítását. A leggyakoribb baktériumok, melyeket vizsgálatai során izolál:

  • E.coli
  • Enterococcus
  • Klebsiella
  • Pseudomonas
  • Proteus

Ha a molekuláris vizsgálatok során a tesztek több baktériumot is kimutatnak, az Enterococcusra és az úgynevezett Gram negatív baktériumokra fókuszál a kezelés megkezdésekor. A célzottan választott gyógyszerek kombinációjának összeállítása általában a beteg toleranciáján múlik. A vizsgálatai során igyekszik odafigyelni arra, hogy sikeresen el tudja különíteni, hogy visszatérő esetben mindenképpen krónikus infekcióról van-e szó, a beteginterjú során a tünetek fennállásának időtartamára, a tünetek jellegére koncentrál. Amikor a kezelés mérlegelésére sor kerül, Dr. Bundrick úgy véli, irányadóbbak a páciens anamnesztikus adatai, tünetei, mint a vizsgálati eredményei. Betegeivel minden vizit során részletesen átbeszélik a tünetek gyakoriságát, sürgető jellegét, a fájdalom mértékét, hogy ezáltal a tünetek alapján követhesse nyomon a beteg állapotának alakulását. Számos betege egy éven belül gyógyult állapotban fejezi be kezelését, sokan mások a terápiát követően éveken át profiltaktikus antibiotikum kezelést igényelnek a tünetek visszatérése ellen. Megfigyelése szerint az idősebb korosztály, valamint a hosszú éves, vagy évtizedes előzményekkel rendelkező betegek kezelésének sikeressége sajnos kisebb arányú.

Ha betege tünetei 3 hónapon belül nem kezdenek változni, enyhülni, abban az esetben jön szóba gyakorlata szerint a gyógyszerváltás. Ha a betegek eljutnak a 3 hónapos tünetmentesség állapotáig, akkor veti fel a gyógyszeres kezelés teljes leállítását, amennyiben a tünetek ezt követően recidiválnak, az előzőleg hatásos kezelés folytatása mellett dönt. Dr. Bundrick megfigyelései szerint a legtöbb beteg meglepően jól tolerálja a hosszú távú kezelést, és a potenciálisan felmerülő, fontos mellékhatásoknak a C. difficile infekciót illetve a mozgásszervi mellékhatásokat látja. Gondos figyelmet fordít a megfelelő porbiotikumok alkalmazására a kezelés során. Betegei körében a szájon át szedett antibiotikumok nehéz toleranciája esetén, vagy C.difficile infekció ismétlődése esetén lokális installációkat alkalmaz, melyet minden hólyagürítést követően kell időzíteni (a hólyag ürítését követően a beteg önkatéterezés során a hólyagba antibiotikum tartalmú oldatot juttat). Megfigyelése szerint a rendszeres installációk viszonylagos állandó antibiotikum szintet képesek fenntartani a vizeletben. A másik lehetőség a szájon át szedett antibiotikumok rossz toleranciája esetén az intravénás kezelés, melynek esetén a hosszú távon ismételt szúrások elkerülése érdekében a terápiát kanül beültetését követően valósítja meg a beteg.

Kezelési módszereinek köszönhetően számos, hónapok, évek óta mindennapos fájdalommal, betegsége miatt beszűkült élettérrel élő krónikus húgyúti beteg számára lehetőség nyílik egy teljesebb, sok esetben tünetmentes életre.


liveutifree.com

https://www.arklatexurology.com/our-team/provider/Doctor-Stewart-Bundrick

Frederic Doazan "Supervenus" /https://www.youtube.com/watch?v=Z-A2NE6mA64/ c. rövidfilmje a XXI. század nőjéről már több hullámban barangolta be az internetet és kerülte meg a világot. A kiváltott reakció a nők körében azonban nem különösképpen közfelháborodás, inkább közelkeseredés és köz-magunkbanézés. Itt, a XXI. század elején kívülről már...

A meningococcus élete egy évben legalább egyszer felpezsdül. Ilyenkor egy-két súlyos kimenetelű, sajtó által is bemutatott, követett eset kapcsán felbúzdul az ország, mindenki meningococcus tanácsot kér-kap, laikusok okosítják egymást az oltás mikéntjéről, mígnem az érdeklődés lecseng, önmagunkat, gyermekünket végül oltatjuk vagy nem oltatjuk,...

A Stapylococcus aureus nevű baktérium az úgynevezett területen szerzett és kórházi fertőzéseket tekintve sem ritka kórokozó, mely a bőrünkön vagy a torokban is megtalálható anélkül, hogy különösebb panaszokat okozna. Betegségkiváltó szerepéhez azonban megfelelő körülmények szükségesek, melyek egészséges egyén sértetlen bőrfelületén nem adottak. A...

Garantáltan nem tudunk közvetlen környezetünkben olyan illetőt megnevezni, aki ne azonosítaná pontosan, mit látunk a képeken. Ha szerencsésen nem személyes tapasztalatunkból származik az információ, akkor családi, baráti körünkből ismerjük. Ha csak életünkben egy-két alkalommal küzdöttünk meg vele, akkor is sokáig felejthetetlen a fájdalom és...

A fehér gombafonalakat elfedő fekete spórákról elnevezett Apergillus niger az egyik leggyakrabban előforduló Aspergillus. Mondhatni általánosan megtalálható a környezetünkben, a talajban, erjedő avarban, növényi részeken, gyümölcsökön, de nem veti meg a párás, nedves beltéri viszonyokat sem, fekete telepeiről szinte tévedés nélkül azonosítható /az ...

Albert Döderlein német nőgyógyász 1892-ben jegyezte le létezését a humán normál baktériumflóra részeként. Számos jelentős baktériumtípust tagjának tekintünk, az elsődleges kolonizáló család azonban a Lactobacillus, közülük is kiemelkedő a L. crispatus.

Vannak, akik a fürdőkre, uszodákra tekintenek ferde szemmel, mások a közös használatú zuhanyzóhelyiségek, a szállodai kádak vagy a pedikűrös eszközök szellemétől rettegnek. Gondolunk-e rá vajon reggelente a lábbelikollekcióból válogatva, hogy az igazi ellenségünk ennél sokkal közelebb settenkedett hozzánk?

Már a könyökünkön jön ki a folyadék ügy. Akkor mégis miért nem figyelünk oda, hogy mennyit iszik a gyerek? Talán azért, mert nem vagyunk vele tisztában, mit kéne takarjon az a "jól iszik" jelző.